Az elektromágneses spektrum minden hullámfrekvenciát magában foglal, beleértve a rádiót, a látható fényt és a röntgensugarakat is. Ha mindent tudni szeretne elektromágneses hullámok, ebben a cikkben minden fontos adatot megtudhat a típusukról és így tovább.
Elektromágneses hullámok a rádióban.
Elektromágneses hullámok
Minden elektromágneses hullámot fotonok képeznek, amelyeket a térben továbbítanak, amíg kölcsönhatásba nem lépnek az anyaggal: egyes hullámok elnyelődnek, mások visszaverődnek. Tudományosan azonban hét csoportba sorolják őket, mindegyik ugyanazon alak látszatát jelenti.
Rádió elektromágneses hullámok: Azonnali kommunikáció
Ezek a legalacsonyabb frekvenciájú hullámok az elektromágneses problémához képest. Ezeket más jelek továbbítására használják a vevőkészülékre, amely feladata e jel adatokká alakítása. Különböző természeti és mesterséges tárgyak rádióhullámokat bocsáthatnak ki.
Minden, ami hőt továbbít, visszaveri a sugárzást a spektrumon, de különböző mennyiségben. Néhány kozmikus elem, csillag és még bolygó is képes ezeket a rádióhullámokat előállítani. A rádió- és televízióállomások, valamint a mobiltelefon -társaságok rádióhullámokat is képesek előállítani, amelyek jeleket generálnak, amelyeket az antennák a TV -n, rádión vagy telefonon fognak fogadni.
Infravörös elektromágneses hullámok: láthatatlan hő
Az infravörös hullámok az elektromágneses spektrum alsó középső frekvenciatartományában, a látható fény és a mikrohullámok között találhatók. Az infravörös hullámok mérete néhány millimétertől szuper kis hosszúságig változhat. A hosszabb hullámhosszú infravörös hullámok hőt termelnek, és különböző hőtermelő tárgyak, például a nap vagy a tűz is sugároznak.
Ultraibolya hullámok: energikus fény
Nálunk is vannak ultraibolya hullámok, ezek hullámhossza még a látható fénynél is rövidebb. Ezek okozzák a leégést, és rákot okozhatnak az élő szervezetekben. A magas hőmérsékletű folyamatok UV-sugarakat bocsátanak ki: ezek az egész világegyetemben megtalálhatók. Az UV -hullámok észlelése segít a csillagászoknak olyan dolgokban, mint például a galaxisok szerkezetének megismerése.
Röntgen: áthatoló sugárzás
A röntgensugarak rendkívül nagy energiájú hullámok, amelyek hullámhossza 0.03 és 3 nanométer között van, elérve az atom méretét. A röntgensugarakat olyan források bocsátják ki, amelyek nagyon magas hőmérsékletet termelnek, mint például a nap koronája, amely sokkal melegebb, mint a felszín. A röntgensugarak természetes forrásai közé tartoznak a nagy energiájú kozmikus jelenségek. A röntgensugarakat általában a képalkotó technológiában használják a testen belüli csontszerkezetek megtekintésére.
Gamma -sugarak: nukleáris energia
Másrészt vannak gammahullámok, ezek magasabb frekvenciájú elektromágneses hullámok, és csak a legerősebb kozmikus tárgyak, például pulzárok, neutroncsillagok, szupernóvák és fekete lyukak állítják elő őket. A gamma hullámok hullámhosszát a szubatomi szinten mérik, és valójában beléphetnek az atom üres helyén.
Ha ez a cikk hasznos volt, kérjük, látogasson el weboldalunkra, ahol további érdekességeket tudhat meg a technológiáról, mint pl Elektronikus tápegység Típusok és funkciók! Másrészt hagyjuk az alábbi videót, hogy kiegészíthesse ezeket az információkat.